A jakutfoldi utazasunk elott a kinti kontaktunk megkerdezte, hogy van-e meg valamilyen kivansagunk. Gondoltam, jobblesz, ha idoben tisztazzuk, hogy hus es halat nem eszek, minden mas johet (nalam a velo, gyomor, maj, tudo stb is a hus kategoriaba esik, mivel azokat elve eleg maceras kiszedni a joszagbol). A valasz gyorsan megjott: minden kivansagunkat teljesitik, de megis mit gondoltam enni a tel kozepen Sziberiaban, ha nem hust.

A krumpli, rizs, zoldseg ugyanannyit utazik ide, mint a banan. Szoval semmi remeny. Bar vesz esetere keszultem: nutellat terveztem enni ket hetig, ha minden kotel szakad. Szinte minden nap terulj-terulj asztalkam volt, de nem am olyan snassz vasarnapi ebed, hanem a legbrutalabb kajazast kepzeljetek el, amit szerintem akkor csinalnak, ha a csalad egyszem lanya ferjhez megy egy arab herceghez pont karacsony napjan. Ennek fotozasar egyebkent elegge rakaptunk. Mindenhol tudtam enni en is. Peldaul igencsak jofele vecsesi vegyes savanyusagot kenyerrel es fott krumplival, amirol a lomajdarabkakat konnyuszerrel le tudtam pockolni. Ezen kivul volt meg egy un alagyi nevu kis fankszeru sutijuk, amit ha nem ettek meg, akkor aldozatkeppen a tuzbe dobtak. Nagyon finom a volt. Termeszetesen volt finom kenyer is, de olyan pici szeletekkel, hogy legszivesebben nyolcasaval vettem volna, de termeszetesen jolnevelten viselkedtem. Szoval minimal igenyekkel es megerto vendeglatokkal el lehet docogni vegakent is. Viszont Bela es Krisztian nem kicsit szivtak meg azzal, hogy mindent kiprobaltak. Volt sima loporkolt, nyers lohus kocka, nyers hal, fagyott hal, lobelbe toltott veres lotej, fuszertelenul fozott lo belsoseg, sult lo. Szoval elegge komoly lo gourmet kikepzest kaptak a barataim. Senki nem hanyt ki semmit. Eddig. Folytatom a kuzdelemet, de azert mar varom, hogy Moszkvaba visszaerjunk egy jo kis palacsintaorgiara valamelyik Teremokba.