Elerkezett a turne masodik hete. Nekivagunk Sziberianak.
Ma reggel ismet koran kezdodott a program. A helyi Doromb Muzeumban kezdtunk, egy gyors idegenvezetessel. Kolja roviden bemutatta a helyszint, a kollegakat, es a gyujtemeny legfontosabb darabjait. Terkepek, brosurak, hangmintak es termeszetesen rengeteg doromb a vilag minden pontjarol. Volt nehany igazan kulonleges darab is, peldaul a gyemantberakasos, vagy az ufos. Ez utobbi azert nagyon erdekes, mert ezt a keszitoje megalmodta. Hajszal pontosan latta, hogy hogy kell kineznie a dorombnak, vele egyutt a hatoldan levo ufonak is. A tartojaba pedig valamiert beleveste a 2035-os evszamot.
AA delelott folyaman sor kerult egy meditativ szeanszra is, amelyhez mi is hozzajarultunk, illetve meg ket masik dorombos es a saman neni. Nagyon komoly szertartast bonyolitott le, dorombozott, enekelt, csujjogatott, visitozott, vegul pedig mindenkit egyesevel megtisztitott. Lehetetlen visszaadni ezt az elmenyt.
Villamgyors pakolas, majd irany a kocsi. Ujabb meglepetes: a korabbi napokkal ellentetben egy UAZ vart benunket! Nagyon megorultunk neki. Az eleje laticellel volt bevonva, belul pedig egy akkora futotest, hogy lenyegeben egy szek helyet elfoglalta. Es elindultunk a kovetkezo sziberiai turneallomasra: Pokrovszk-ba. A kb. 80 km-es utat kozel 2 ora alatt sikerult megtenni. Egymast erik a katyuk, es nemelyik olyan mely, hogy majd leestunk a szekrol. A pokrovszki iskolaba mentunk eloszor, ahol a meghivonk testvere es egyben nagyonhires dorombjatekos Spiridon Shishigen az igazgato. A tanulok komplett jelmezes musorral keszultek nekunk, ajandekot is kaptunk toluk, majd eljatszottunk egy szamot, szinpadon, hangositassal. Utana greet and meet volt, a gyerekek kerdeseket tettek fel nekunk. Nagyon jo fejek voltak. Ujra rohanas kovetkezett, mert megcsuszott a program. A varoshazan a polgarmesterrel es a megyei "tanacselnokkel" talalkoztunk, es a varakozasainkkal ellentetben nagyon kellemes beszelegetessel es teazassal egybekotott ajandekozas alakult ki. Innen irany tovabb a pokrovszki muvelodesi hazba, mondanom sem kell, hogy hatalmas epulet, hatalmas szinhazteremmel es hatalmas szinpaddal. Itt szinten egy nagyobb rendezveny kereteben leptunk fel.
A koncertunk ismet remekul sikerult, es megint hosszan fotozkodtak velunk a kozonseg leglelkesebb tagjai. A backstage ismet kivalo volt, en peladul jol begombaztam (nagyon finom gomba alaku vanilias piskotabol). Egyedul a klotyo nem volt tokeletes, de az minden helyen eleg egyedi. Mar az utazas a ket telepules kozott is rendkivul izgalmas volt, de radobtunk meg egy lapattal: Lementunk az UAZ-zal a Lena folyora! Kicsit kocsikaztunk a befagyott vizen, majd kiszalltunk es setalgattunk, meg okorkodtunk rajta egy darabig. A heten elvileg hivatalosan is megnyilik a folyon halado autopalya, de a vegleges engedely meg nincs meg ra, mert tul meleg van (ma minusz 35 fole egesz nap nem ment).
A napot egy rendkivul kellemes vacsoraval zartuk, Spiridon Shishigin hazaban. Ettunk nyers halat es fott lobelsoseget, de voltak egeszen szokvanyos dolgok is, ugy mint csirke, szalonna, sajt es zoldsegek. Nagyon boldogok voltunk, hogy vegre elkezdtunk meg komolyabban mozgolodni a kornyeken, es ismet olyan helyszinekre es esemenyekre jutottunk el, ahova utazasi irodan keresztul nem lehetne. Reszesei lettunk Jakutia mindennapi eletenk es kozossegenek. Mindez olyan jol sikerult, hogy Pokroszvkbol visszaerve Jakutszkba a hazunk elott villogva-hangosbeszelozve leallitott minket a helyi rendorseg, de ugy, hogy ket oldalrol bekeritettek! Szerencsere nem volt para, az UAZ-nak es a sofornek is rendben voltak a papirjai.
