Dorombos utazós kalandok

Kazahsztán-Kirgizisztán highway

2018. szeptember 05. - Szilagyi Aron

img_5091.JPGVelős tőmondatok a kazah birkavelőtől a velőtrázó kirgiz utakig Drabant Béla klaviaturájáról.

Almaty

Másfélmillió az ember, négyzetrácsos az egész, fiatal MAZ trolik. Gyeptéglákkal agyig rakott zil. Építenek, 10 percenként szól a flex. Szombat este nyolckor 30 munkás dolgozik, zöld gyeptéglát raknak a száraz földre, mindennek jól kell kinéznie. Este a közvilágítás olyan, mint 2002-ben moldvában, 30 wattos izzó erre-arra. Közép ázsiai épületek, egymás mellett a high endnek szánt 30 emeletes szálloda, minden márványból, a lábazat is, a szomszéd ház lepattogzott festékű lemez tetejű vályogház. 120 Ft körüli a benzin (bruttó) van 80-as, 92-es, 95-ös, lpg, lada elvétve, sokkal több toyota v8 benzin, jobbos-balos. Kínai teherautók, Gaz, Kamaz, néhány öreg európai import. Szürreális. Az átlagfizetés állítólag 20-30000 Ft a tanároknál, rejtély miből élnek.

Marshrutka

Kazahsztán, Almaty, felvonulási ünnepségnek megfelelő méretű a buszvég, 90-es évek végi, 2000 eleji Mercedes Sprinterhegyek, plussz szék még 4, hely semmi, buszvégen vett hivatalos jegy, tenge, magán személyszállítás. Már az útra hajtunk, amikor szól a sofőr telefonján az ébresztő, hamarabb elment az előző busz. Akkor indul, amikor tele van. A várthoz képest jó utak, kopár táj, csak a sztyeppe, látótávolságig, endless, szárazság van, csak egy béklyózott szamár legelészi a száradt kórót. régi, olajos trafó állomások zümmögnek. 50-es Belorusz bálázza a szénát, porszáraz minden, törik. Minden takarmány kell télre. Fura képtörés a szarrárepedt sprinter szélvédőn, előzés balról, aztán jobbról, fosnak a rendőrtől, mindenki jelez előre, kamaz, aztán a hegyek. 4-8000, havas a sapka, augusztus, 12 %-os emelkedő, másik kamaz, úgy halad fel, hogy szinte áll, egyes. Dombokon random sírok, kő, törmelék, egy fa sincs, csak az út széli telepített. Az összes ilyen fa törzse fehérre meszelve, mennyi meló ez. A határra érkezel, buszból ki, először kazak kienged. Ha nincs meg az immigration fehér papírja, para, de mi lenne tényleg, nem léphetsz ki az országból? Gyalog határon át, krgz be, átvilágít, útlevél, gyalog át, tengéből szom, a wc álló, de nem fajansz, hanem "pottyantós", 10 centi x 40 centi, egy kosár tele félig használt papírral, good luck. Buszt összeszed, heading Biskek. A kopár után egyre több a zöld, van fa, pont ma van a függetlenedésük napja. Troli blicc (zisz), szovjet értelmezésű monumentális épületek.

De az biztos

A tervek szerint, délután egyre érkezünk, az önkéntes reggel óta vár (demiért?). Kontroll kézből ki, szürreálázsia, körbe kell mutatni gyorsan a látványosságokat, de a busz 2-kor indul. Aztán nem indul, nincs. Várni kell, senki nem tudja, mire, meddig. 3 óra után, valami történik, sietni kell, busz nem jöhet a főtérre, bicóhintóval visszük a cuccokat, sietve, busz sehol, what's the plan? 3 óra várakozás, megjön egy full teli busz, valakiket leszállítanak, mi megyünk egy 2 órásra tervezett útra. 5 óra múlva érkezünk, 50-es évekbeli úttörőtábor, tizedik réteg festék a vasbetonon. Így működnek itt a dolgok. 2 nap is eltelik, véglegesnek tűnő program senkinél nincs, easy going. Buszba be, 50 méterenként tányérsapkás egyenruha, M7 méretű útról mindenkit leterelnek, várunk, 50 perc múlva villogó autók 120-al el, csak utána mehetsz, itt még rendesen működnek a dolgok. Nappal meleg, 30 körül, éjjel 8-10.

A bejegyzés trackback címe:

https://doromb.blog.hu/api/trackback/id/tr7714218361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.