Dorombos utazós kalandok

Day 9 / DEC. 2. kedd / Egy buszon a medvevel a tajga közepén

2014. december 04. - Szilagyi Aron

image_34.jpg

Tegnap ejjel a faradtsag miatt nem sikerult olyan jol a beszamolo, de a mai napot is kenytelen vagyok zanzasitani. Szoval, nagy oromunkre a sziberiai turnenak elkezdodott a masodik, igazan expeditiv szakasza. Az elso harom nap is nagyon franko volt, es az osszes program kivalo volt, ami a dorombos unnephez kapcsolodott. De megiscsak elsosorban Jakutszk-ban mozgolodtunk.

 

image_35.jpg

Hetfon azonban kisbuszba szalltunk vegre es nekivagtunk a tajganak. Az utazas hihetetlen erdekes, a kisbusz kulsejenek nagy reszet polifom takarja, es a belso fem feluletek meg ugy is jegesek, hogy brutalisan megy benn a futes. Az ablakokon alig lehet kilatni a paratol es a jegtol, az UAZ-nak raadasul nagyon szukek az ablakai. Piheno eseten az autot 5 percnel tovabb nem lehet elhagyni, mert teljesen atfagyunk. Pedig tobb reteg ruhat viselunk. Az eros motor es a tuningolt futorendszer miatt az utasterben az autok rendkivul zajosak. Tehat zenehallgatasra sincs sok esely. De ez meg csak a kezdet, hiszen hetfon privat UAZ-zal zuztunk le Pokrovszk-ba, Hangalasskiy Ulus-ba. Ma reggel nekivagtunk egy 600 km-es tavnak! Mi a kisbusz megerkezeseig meg voltunk gyozodve arrol, hogy ma is privat auto jon ertunk. Mar az elso pillanatban gyanus volt a Toyota Hiace, mert szinte teljesen be volt boritva polifomokkal, es eleg fura alakok alldogaltak korulotte. Aztan elkezdodott az egyezkedes, hogy mit szeretne a sofor feltenni a tetore. A mi cuccainkat nem engedtuk, mert mar ebredeskor minusz 41 C fok volt. Aztan kiderult, hogy ez egy szervezett jarat, es az autoban mar egy csomoan ultek. Bela szerint a kocsi belso tere buheralva volt, de a lenyeg, hogy osszesen 14 ules volt benne, es mindegyikre jutott utas. Plusz a nagydobunk, egy nagytaskank, es harom hatizsak. A mi csapatunkhoz csatlakozott meg Kolja, Lena (a vendeglatoink), Harm (a csalad holland baratja) es Albina Dacterinova dorombjatekos is.

 image_36.jpg

Semmi hely nem volt a labunknak a buszban, de a kenyelmetlenseget hamar megszoktuk. Ahogy elhagytuk Jakutszk-ot, az aszfaltos utnak hamar vege szakadt, es az autopalya inkabb dulout jelleguve valt. Nagyon gorongyos, nagyon katyus, nagyon rossz allapotu uton haladtunk egesz nap. A ho el volt ugyan tolva, de igy is full jeges-havas volt az egesz szakasz. A sofor pedig tolta neki rendesen, 60-80 km/oraval haladtunk. Az auto folyamatosan razkodott, a katyuknal folyamatosan leesett a taskam, meg en is az ulesbol. A kisbusz a kanyarokban folyamatosan csuszott, de meg kell hagyni, a sofor rendkivul ugyes volt. Mondjuk bizonyara 8 eves kora ota vezet a kornyeken. Az elso 220 km gyorsan elszaladt, es kovetkezett az elso megallo.

Egy gyorsetteremnel parkoltunk le, ahol mar a kinti (!) wc is onmagaert beszelt. A klotyo tulajdonkeppen egy futetlen, ajto nelkuli bode volt, es azonnal megfagyott minden, ami bele kerult. Egyszerre volt kulonleges es gusztsutalan latvany. Aztan bementunk az etterembe, es megebedeltunk. Elvileg csirket ettunk, de olyan csontos volt, mint a karaj, es volt hozza rizs hajszallal. A sofor nagyon surgetett, szaladtunk tovabb. A kocsiba visszaulve Aron mogott olyan kohogorohamot kapott egy bacsi, hogy azt hittem, hogy tarkon hannya. Kerdeztem is tole, hogy mi ez a hang, mire Aron megjegyezte: Nem gondoltam, hogy amig ettunk, addig felszallt a medve :) A kisbuszban egyre oldodott a hangulat, kozos eneklesbe kezdtunk, felvaltva enekeltunk sajat nyelvunkon. Egyertelmuen a jakut utasok nyertek, hihetetlen mennyisegu dalt prezentaltak. A kovetkezo megallo egy dorombemlekmunel volt, ahol fotozkodtunk es Aron uj nevet kapott Koljatol.

image_38.jpg

Ekkor mar annyira hideg volt, hogy egyszeruen nem lehetett a buszon kivul tartozkodni. 500 km utan este 5 korul megerkeztunk Khampa-ba, ami egy 1200 lakosu falu a tajga kozepen. Azonnal a kulturhazba mentunk, es beallitottuk a hangot. Ezt koveteoen tradicionalis jakut vacsoran vettunk reszt, nyers lohust ettunk, melle pedig lobelbe toltott veres lotejet. Alkoholt egyalatalan nem szolgaltak fel, az mas kerdes, hogy egyebkent sem iszunk. Sietnunk kellett vissza a kulturhazba, mert kezdodott az esti program. Nepviseletbe oltozott eneklo asszonyok fogadtak minket, es kumiszt itattak velunk. A szinpadon eloszor helyi dorombosok jatszottak, majd Albina es Harm, vegul pedig a mi zenekarunk. A koncert nagyon jol sikerult, el sem akartuk hinni ezt a fogadtatast: a kozonseg tancolt es sikitozott. A koncert utan egy ferfi tartott beszedet es elmondta, hogy Khampa-ba soha nem jon senki, plane nem egy zenekar, es hogy mennyire sokat jelentett a mi koncertunk a helyieknek.

image_37.jpg 

Utunkat ezt a jelentoseget igazabol mi is csak most kezdjuk felfogni, de nagyon elgondolkodtato es erdekes. A koncert utan meglatogattunk egy Khampa-i dorombkeszito mestert, Pyotr Osipov Tyolyonolws-t, akihez gyalog mentunk, pedig ekkor mar minusz 47 C fok volt. Nagyon erdekes volt a muhelye, nagyon kellemes hangulatban telt a nala toltott ido a sufniban. Egy adott pillanatban megerkezett ertunk egy ujabb kisbusz, megpedig a kulturalis miniszterium elnoki kulon UAZ-a. Egymas fele forditott ulesekkel, fuggonyozott ablakokkal. Ujabb 100 km a tajgan, minusz 50 fokban, 90-nel, duborgo tekno mellett, az ejszaka kozepen. Forgalom szinte egyaltalan nem volt, a havas erdo nagyon szep volt korulottunk. Nagyon-nagyon kulonleges utazas volt. Az extrem kornyezet ellenere szerencsesen megerkeztunk Vilyuisk-ba, a turne soron kovetkezo allomasara.

image_39.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://doromb.blog.hu/api/trackback/id/tr446956283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BigPi 2014.12.05. 05:57:45

Ha már kikerült az index oldalára, akkor gyorsan elolvasom a többi bejegyzést is. Ez nagyon érdekes volt.